A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszútávú lakáskiadás szabályait.
Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közleményrovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakóingatlan bérbeadása főszabály szerint áfamentes, ezért nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál bejelentkeznie (adószámmal rendelkeznie) annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet. A lakbért, azaz a lakáskiadás bevételét a bérbeadónak dokumentálnia kell, amire alkalmas lehet a bankszámlakivonat, készpénzes fizetés esetén pedig például az átvételi elismervény.
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. Negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és a jövedelmet az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.
Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információ olvasható a 10. számú Információs füzetben.
